2020.
október 11-kényszerű járványügyi zárás
Punya egy falat kenyér
Falfeliratok:
Van-e helye a Szentföld kétezer évvel ezelôtti nemzetiségi statisztikáiban egy cigánykaravánnak? Az okosak könnyen azt felelhetik erre: nincs, ez elképzelhetetlen. De van-e helye ennek a karavánnak az Isten szívében? A II. Vatikáni Zsinat megrendítô szavai jutnak eszünkbe: „Mivel Ô [Krisztus] az emberi természetet fölvette, nem elemésztette, e természet magától értetôdôen bennünk is nagy méltóságra jutott. Isten Fia ugyanis megtestesülésével valamiképpen minden emberrel egyesült. Emberi kézzel dolgozott, emberi értelemmel gondolkodott, emberi akarattal cselekedett, emberi szívvel szeretett. Szûz Máriától születvén valóban egy lett közülünk, a bûnt kivéve mindenben hasonló lett hozzánk.” (Gaudium et spes, nr. 22) Igen, Jézus roma is lett, aki táncban, énekben, ünnepben, lakomában, de ínségben, nyomorúságban, megpróbáltatásban is egy lett az övéivel. Szent Pál apostol írja, de ha rá igaz ez a szó, hát még ezerszer inkább Jézusra: „A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek.” (1Kor 9,22) ...
Nagyon bölcs ez a történet, mert nem idealizálja a szereplôit. Van itt gonoszság, emberi gyarlóság, megjelenik a bûn, s megannyi apró vagy nagyobb vétek, ami hol a szívünk esendô - ségébôl, hol a természetünk törékenységébôl, hol pedig a körülmények durvaságából adódik. Ugyanakkor újra meg újra feltûnik az osztozás és vendégszeretet öröme, a segítségnyújtás és a jólelkûség. Nem hibátlan mintákat „költô” legenda ez, hanem emberi, egyszerû és mégis magával ragadó elbeszélés, amelyben olykor még Jézusnak is egy-egy meglepô vonását látjuk meg, amirôl nem számol be közvetlenül és kifejezett módon a Szentírás. ...
Versegi Beáta Mária nôvér történetéhez egy roma mûvész, Ráczné Kalányos Gyöngyi készítette az illusztrációkat. Ezek a maguk ôszinteségében és közvetlenségében tökéletesen illeszkednek a szöveghez, de egyszersmind az evangéliumhoz is. Egy ma élô roma sors tükrében mutatják meg egymás után sorban a szépet és a nehezet, a vidámat és a szomorút. Nem történeti album ez, ahogyan megszokhattuk a képes bibliákban. Nem oktató ábrák, s nem is okosan kigondolt „allegóriák”. A képeken felbukkanó alakok ma is szembejöhetnek velünk az utcán. A természet és az épületek, az asztalok és ételek ma sem idegenek tôlünk. Napjaink romáinak életvalósága ez, amelyben újra meg újra felbukkan Mária és Jézus, s még megannyi bibliai alak....
A punya a cigánykenyér. A kenyérszaporítás kenyere. Krisztus asztalának a kenyere. Szegényes, mégis szeretetben gazdag eledel. Megtörésre termett. Olyan, ami fölött a mindennapjaink sodrában is jólesik kimondani a hála és az áldás szavait. Az Emmánuel, a „köztünk élô Isten” jóízû, tápláló, „köztünk élô” kenyere ez.
/Török Csaba: részletek a könyv bevezetőjéből/
Ráczné Kalányos Gyöngyi roma származású, komlói születésû magyar grafikus és festô, a modern naiv mûvészet képviselôje. Pécsen él, öt gyermek édesanyja, özvegy. Felsôfokú szakképesítést a szekszárdi Illyés Gyula Fôiskolán szerzett csecsemô- és gyermekszakgondozó szakon, tizenöt éve dolgozik egy pécsi bölcsôdében. Képei gyakran jelennek meg önálló budapesti, pécsi kiállításokon, illetve hazai és külföldi vándorkiállítások részeként; munkái a Roma Parlament állandó kiállításán, a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Mûvelôdési Intézet gyûjteményében láthatók.
Gyöngyi számtalan kihívással, megpróbáltatással nézett szembe, mire élete célba ért. Útja a komlói Kossuth-aknai cigány - teleprôl indult, késôbb dolgozott tejüzemben, vágóhídon, bányában is, ám legnagyobb szenvedélyével, a festéssel a legnehezebb idôszakokban sem hagyott fel.
Versegi Beáta Mária a Nyolc Boldogság Közösség szerzetesnôvére, a Budapesten megrendezendô 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus oktatási referense. Teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte Rómában. Jelenleg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fôiskola tanára és különbözô felnôttképzési intézmények oktatója. Szupervizorként, életvezetési tanácsadóként (coachként) és trénerként is foglalkozik humán fejlesztéssel. Több teológiai könyv és tanulmány szerzôje. Teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte Rómában a Terezianum Egyetemen. Beáta nôvér mély, belsô elhívásra fogott a Punya – egy falat kenyér történetének megírásába, melyhez Istentôl kért támogatást. A segítség lelkes alkotók, munkatársak révén érkezett, így a mesekönyvnek induló Punya hamarosan összmûvészeti projektté nôtte ki magát.
A Punya – egy falat kenyér – kötet egymástól első ránézésre egészen különböző világok találkozásába vezeti be az illusztrációk nézőit és a szerző, Versegi Beáta Mária által újra gondolt evangéliumi történet olvasóit. A jól ismert jézusi életesemények egy nemzetiség, a cigányság kulturális keretei között jelennek meg szövegben és képekben. A Szentírás üzenete kilép a megszokott közegéből és új módon keres utat az olvasóhoz. A cigányság sorsán keresztül újra megtapasztalhatjuk az evangélium életteli frissességét és megdöbbentő kifejezőerejét. Misztikus találkozás jött létre az irodalom és a festészet között, mely egyre bővülni kezdett a mai világunk online kommunikációs nyelvezetének felhasználása révén. A járványügyi veszélyhelyzet kihívása elősegítette, hogy köteten túl digitális, interaktív képregény, a drámapedagógia feldolgozás módszertana, forgatókönyvei, hittanfoglalkozások irányelvei felkerülhessenek a világhálóra immár részben angol nyelven is. E meglepő találkozások központjában ott találjuk az élet Kenyerében jelen lévő Krisztust. Ő teszi lehetővé a különböző emberek és a különböző világok találkozását, amelyet lépten-nyomon átélünk. A történetek hangulata Selma Lagerlöf és boldog Salkaházi Sára Jézus-legendáira emlékeztet.
Főpásztori könyvajánló teljes szövege itt megnyitható
Bővebben a kötetről
október 11-kényszerű járványügyi zárás
Punya egy falat kenyér
Falfeliratok:
Van-e helye a Szentföld kétezer évvel ezelôtti nemzetiségi statisztikáiban egy cigánykaravánnak? Az okosak könnyen azt felelhetik erre: nincs, ez elképzelhetetlen. De van-e helye ennek a karavánnak az Isten szívében? A II. Vatikáni Zsinat megrendítô szavai jutnak eszünkbe: „Mivel Ô [Krisztus] az emberi természetet fölvette, nem elemésztette, e természet magától értetôdôen bennünk is nagy méltóságra jutott. Isten Fia ugyanis megtestesülésével valamiképpen minden emberrel egyesült. Emberi kézzel dolgozott, emberi értelemmel gondolkodott, emberi akarattal cselekedett, emberi szívvel szeretett. Szûz Máriától születvén valóban egy lett közülünk, a bûnt kivéve mindenben hasonló lett hozzánk.” (Gaudium et spes, nr. 22) Igen, Jézus roma is lett, aki táncban, énekben, ünnepben, lakomában, de ínségben, nyomorúságban, megpróbáltatásban is egy lett az övéivel. Szent Pál apostol írja, de ha rá igaz ez a szó, hát még ezerszer inkább Jézusra: „A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek.” (1Kor 9,22) ...
Nagyon bölcs ez a történet, mert nem idealizálja a szereplôit. Van itt gonoszság, emberi gyarlóság, megjelenik a bûn, s megannyi apró vagy nagyobb vétek, ami hol a szívünk esendô - ségébôl, hol a természetünk törékenységébôl, hol pedig a körülmények durvaságából adódik. Ugyanakkor újra meg újra feltûnik az osztozás és vendégszeretet öröme, a segítségnyújtás és a jólelkûség. Nem hibátlan mintákat „költô” legenda ez, hanem emberi, egyszerû és mégis magával ragadó elbeszélés, amelyben olykor még Jézusnak is egy-egy meglepô vonását látjuk meg, amirôl nem számol be közvetlenül és kifejezett módon a Szentírás. ...
Versegi Beáta Mária nôvér történetéhez egy roma mûvész, Ráczné Kalányos Gyöngyi készítette az illusztrációkat. Ezek a maguk ôszinteségében és közvetlenségében tökéletesen illeszkednek a szöveghez, de egyszersmind az evangéliumhoz is. Egy ma élô roma sors tükrében mutatják meg egymás után sorban a szépet és a nehezet, a vidámat és a szomorút. Nem történeti album ez, ahogyan megszokhattuk a képes bibliákban. Nem oktató ábrák, s nem is okosan kigondolt „allegóriák”. A képeken felbukkanó alakok ma is szembejöhetnek velünk az utcán. A természet és az épületek, az asztalok és ételek ma sem idegenek tôlünk. Napjaink romáinak életvalósága ez, amelyben újra meg újra felbukkan Mária és Jézus, s még megannyi bibliai alak....
A punya a cigánykenyér. A kenyérszaporítás kenyere. Krisztus asztalának a kenyere. Szegényes, mégis szeretetben gazdag eledel. Megtörésre termett. Olyan, ami fölött a mindennapjaink sodrában is jólesik kimondani a hála és az áldás szavait. Az Emmánuel, a „köztünk élô Isten” jóízû, tápláló, „köztünk élô” kenyere ez.
/Török Csaba: részletek a könyv bevezetőjéből/
Ráczné Kalányos Gyöngyi roma származású, komlói születésû magyar grafikus és festô, a modern naiv mûvészet képviselôje. Pécsen él, öt gyermek édesanyja, özvegy. Felsôfokú szakképesítést a szekszárdi Illyés Gyula Fôiskolán szerzett csecsemô- és gyermekszakgondozó szakon, tizenöt éve dolgozik egy pécsi bölcsôdében. Képei gyakran jelennek meg önálló budapesti, pécsi kiállításokon, illetve hazai és külföldi vándorkiállítások részeként; munkái a Roma Parlament állandó kiállításán, a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Mûvelôdési Intézet gyûjteményében láthatók.
Gyöngyi számtalan kihívással, megpróbáltatással nézett szembe, mire élete célba ért. Útja a komlói Kossuth-aknai cigány - teleprôl indult, késôbb dolgozott tejüzemben, vágóhídon, bányában is, ám legnagyobb szenvedélyével, a festéssel a legnehezebb idôszakokban sem hagyott fel.
Versegi Beáta Mária a Nyolc Boldogság Közösség szerzetesnôvére, a Budapesten megrendezendô 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus oktatási referense. Teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte Rómában. Jelenleg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fôiskola tanára és különbözô felnôttképzési intézmények oktatója. Szupervizorként, életvezetési tanácsadóként (coachként) és trénerként is foglalkozik humán fejlesztéssel. Több teológiai könyv és tanulmány szerzôje. Teológiai doktorátusát keresztény antropológia szakirányon szerezte Rómában a Terezianum Egyetemen. Beáta nôvér mély, belsô elhívásra fogott a Punya – egy falat kenyér történetének megírásába, melyhez Istentôl kért támogatást. A segítség lelkes alkotók, munkatársak révén érkezett, így a mesekönyvnek induló Punya hamarosan összmûvészeti projektté nôtte ki magát.
 | |
Főpásztori könyvajánló teljes szövege itt megnyitható
Bővebben a kötetről